Metál az ész



Magyarország halott

“Magyarország halott. Én nem hiszek a feltámadásában. Ahogy ma sokan mondják: a Szűzanya levette a kezét rólunk.”

Ezt most olvastam egy blogban.

Kezdek én is pesszimista lenni.

Lehet, hogy “el lehet menni”?

Persze ez is mind csőcselék, gondolom



Feltehetően a ballibek szerint ezek is mind csőcselékek, hiszen ezek miatt a szélsőjobbos csőcselékek miatt aznap nem lehetett közlekedni a belváros egy részén.

RTL kanálison zsidóznak

Épp hazajöttem kutyalegeltetésből, s ment még az RTL nevű kanális, amin most megy a heti gennyes.
Éppen zsidóznak benne. Budaházytól jutottak el a zsidózásig. Éppen azon röhögnek, hogy az izraeli vízágyúval mi a baj. Biztos az, hogy zsidó. S még nagy orra is van, meg le van vágva a fecskendőjének a vége.

Nem is tudom, ha mondjuk a kuruc.info írna ilyen témáról, akkor már a mazsihisz, a mazsike, meg az összes szdsz-es politikus egy emberként követelné a Párt-Keltében hogy zárjákbe-csukjákbe-tíccsákbe-lőjjékdunába.

Ja, hogy mi is a baj az izraeli vízágyúval? Hogy miközben kórházakat, iskolákat zárnak be, közben a rendőrség több mlliárd forintot (13 millió vizitdíj árát) költötte tömegoszlató felszerelésekre, amiket ellenünk, jobboldaliak ellen tud bevetni a hatalom.
Emellett még az is a baj vele, hogy EU-s pénzt költött rá úgy, hogy EU-n kívüli (igen, izrael még nem EU-tag, az még pár év!) országból szerezte be, s nem is versenyeztetett beszálítókat.

Más téma:
Ma szokás szerint kitiltottak az index fórumairól.
Ma éppen az volt a ürürgy, hogy egy linket elhelyeztem a kuruc.info egyik cikkére, miközben az adott topikban az igazkuruc-os személyiséget sértő blogot nyomatták a ballibek. Érdekes módon az a szennyblog nem zavarta a moderátorok lelkivilágát.
A kuruc.info-tól annyira rettegnek, hogy végleges kitíltás jár azért, ha valaki belinkeli. Azért ez kemény. Éljen a liberális szólásszabadság.

Minden esetre az index fórumain még mindig azok az elmebeteg balfaszok vannak többségben, akik szerint az, hogy az Erzsébet híd helyett a Lánc-hídon kell valakinek átmennie, az olyan szintű személyiségi jogsérelem, hogy azért a demonstrálókat Dunába kéne lőni.
Elmegyengék.

Gyülekezési jog, s annak törvénytelen korlátozása

Tegyünk rendet végre:

4. Visszatérő anomáliák a rendőrség gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlatában:

4.1 A már nem hatályos „közlekedési rend aránytalan sérelme” fogalom tiltási okként történő használata

A BRFK a tüntetéseket megtiltó határozatainak indokolásában előszeretettel vonultatja fel alaptalanul a 2004. május 1-je óta a jelenleg már megtiltási oknak nem minősülő, „közlekedési rend aránytalan sérelme” fogalomkörében kimunkált rendőrségi gyakorlat érveit (például: „…a főváros jelenlegi közlekedési helyzete nem bír el útzárással járó autós demonstrációkat.”). A Gytv. 8. § (1) bekezdését 2004. évi XXIX. törvény 147. § (1) bekezdés a. pontja szerint azonban 2004. május 1-jétől a Gytv. 8. § (1) bekezdésében az „illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna” szövegrész helyébe a „vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható” szöveg lépett.

Ezzel a jogszabályváltozással a jogalkotó egyértelműen és minden jogalkalmazó szervre, így rendőrhatóságra is kötelezően alkalmazandó norma formájában kifejezésre juttatta azt az alkotmányos alapelvet, hogy a békés célú gyülekezéshez való alapjog korlátozhatóságára csak kivételes körülményekben és csak szükséges mértékben kerülhet sor.

A jogszabályváltozás oka az volt, hogy a közlekedés rendjének aránytalan sérelme megfogalmazás a rendőri szervek számára túl tág és önkényesen értelmezhető, alkalmazható lehetőséget adott a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvények megtiltására. Ezzel szemben a jelenleg hatályos korlátozási ok eleve kizárja a közlekedési szempontok spekulatív, visszaélésszerű és megtiltási okként történő értelmezésének lehetőségét.

A hatályos szabályozás csupán akkor teszi lehetővé a közlekedési szempontokra hivatkozó megtiltását egy rendezvények, ha valóban nincs objektív lehetőség a közlekedés más útvonalra való elterelésével történő biztosításának (például egy folyóval kettészelt település egyetlen hídjának teljes lezárásával szükségképpen együtt járó rendezvény).

Nem véletlen, hogy kikerült a közlekedés szó elől a jelző: a más útvonalon biztosított közlekedésnek nem kell tehát akadály- és zavarmentesnek lennie, a lényeg az, hogy aki a település adott részén el akar jutni a város egyik részéről a másikra, azt megtehesse. A szabályozásban benne rejlik az, hogy a gyülekezési jog, mint a véleménynyilvánítási szabadság egyik garanciális anyajoga, bizonyos mértékben járhat mások akadálytalan és zavarmentes közlekedéshez fűződő érdekének korlátozásával, sérelmével.

A Gytv. hatályos szövege semmilyen megszorítást nem ad ebben a körben, tehát ha a közlekedés biztosítása esetlegesen csak rendkívüli nehézséggel lenne megoldható, akkor sem lehetne megtiltani erre hivatkozással a rendezvényt. Nem bízható a rendőrhatóság visszaélésszerű mérlegelésére az egyik legfontosabb alapjog gyakorlása, ezért került be a Gytv-be egy teljesen objektív kategória.

A rendőrség előszeretettel minősíti szakkérdésnek a közlekedés más útvonalon történő megoldhatóságának kérdését, egyidejűleg szakvéleményként hivatkozva saját közlekedésrendészeti részlegének álláspontját.

A tüntetést betiltó határozatokban a BRFK szakmai tévútját és a gyülekezési jog korlátozására irányuló alkotmányellenesen önkényes törekvését bizonyítják az indokolások, amelyekben olyan nyilvánvalóan valótlan megállapításokat is tesz akár a rendőrség, amely szerint a demonstráció útvonalának lezárása esetén az azon haladó tömegközlekedési és gépjármű forgalom elterelése lehetetlen vagy „BKV autóbuszok elterelése sem fizikailag, sem közlekedéspolitikailag nem lehetséges”.

4.2 A spontán (be nem jelentett), de békés tüntetés kötelezően feloszlatandónak történő értelmezése

A rendőrség a Római egyezmény (az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény) 11. cikkének az Emberi Jogok Európai Bíróságának Bukta, Oya Ataman és Ezelin ügyekben hozott ítéletei fényében történő helyes értelmezésével ellentétben egy tüntetés bejelentésének elmaradását már önmagában feloszlatási oknak tekinti, függetlenül attól, hogy a tüntetés a békés jellegét megtartja-e vagy sem.

Ezzel szemben a Római egyezmény 11. cikkének helyes értelmezése szerint a belső jogi szabályok szerint bejelentés köteles tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja. Az Egyezményt az 1993. évi XXXI. törvény iktatta be a haza jogrendbe.

„A magánszemély az elszórtan előforduló, a tüntetésben résztvevő más személyek által elkövetett erőszak vagy más büntetendő cselekmények eredményeképpen sem szűnik meg élvezni a békés célú gyülekezéshez való jogot, amennyiben szándékai vagy magatartása békés marad.” (Ezelin v. France, 1989. december 14.. 34. pont,)

„Ha az Egyezmény 11. Cikkelyében garantált gyülekezési szabadságot nem kívánjuk megfosztani minden tartalmától, fontos, hogy, ahol a tüntetők nem kezdenek erőszakos cselekedetekbe, ott a közhatalom bizonyos fokú toleranciát tanúsítson a békés összejövetelek iránt” (Oya Ataman v. Törökország, 74552/01. sz. 2006. december 5., 41-42. §.).

“A bíróság nézete szerint különleges körülmények között, amikor egy politikai eseményre egy tüntetés formájában megnyilvánuló azonnali reakció igazolható lehet, az ebből következő békés összejövetelt kizárólag a szükséges előzetes értesítés hiánya miatt, a résztvevők bármilyen törvénysértő magatartásának hiányában feloszlatni a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozásával ér fel.”
“A Bíróság úgy találja, hogy a felperesek békés gyülekezésének feloszlatását nem lehet egy demokratikus társadalomban a kívánt célok elérése érdekében szükségesnek tekinteni.”
(BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG, 25691/04, 2007. július 17.)

Ezt a rendelkezést - a rendőrség ezirányú téves álláspontjával ellentétben - a Magyar Köztársaságban is közvetlenül alkalmazni kell, tekintet nélkül a belső jogszabályok (Gytv. és 15/1990 BM rendelet) ezzel ellentétes normatív tartalmára, figyelemmel az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglaltakra.
7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
Az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének két fordulata van. Az első fordulat a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásáról szól. Az Alkotmánynak ez a rendelkezése mintegy maga engedi be (külön transzformáció nélkül) a nemzetközi jog egy részét.
Az Alkotmány 7. § (1) bekezdését - általános érvénnyel - az Alkotmánybíróság az 53/1993. (X. 13.) AB határozatában (ABH 1993, 323.) értelmezte. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében a belső jog és a nemzetközi jog viszonyát a következőképpen magyarázta:
A 7. § (1) bekezdés első fordulata, amely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azt mondja ki, hogy ezek az általánosan elismert szabályok külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei. A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül - maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem vállalt kötelezettségek. Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját.
Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében; ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.
Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata szerint, ha a már megkötött nemzetközi szerződés és a belföldi jog összhangjának hiánya állampolgárok alkotmányban biztosított alapvető jogai sérelmét idézi elő, a magyar állam úgy tesz eleget az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében vállalt kötelezettségének, ha olyan belső szabályokat hoz létre, amelyek a kialakult helyzetet az Alkotmánnyal összhangban rendezik. Oly módon, hogy az államnak az állampolgárokkal szembeni közvetlen helytállásával biztosítja az alkotmányos egyensúlyt anélkül, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegné. [30/1990. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1990, 128., 134.] Egy másik döntés szerint: Az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság jogrendszere biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Ebből az alkotmányi rendelkezésből nem csupán az a jogalkotói kötelesség folyik, hogy a belső jog szabályai ne álljanak ellentétben valamely nemzetközi jogi kötelezettséggel, hanem az is, hogy az illetékes jogalkotó szerv bocsássa ki azt a jogszabályt, amely nélkülözhetetlen valamely nemzetközi jogi kötelezettség teljesítéséhez. [16/1993. (III. 12.) AB határozat, ABH 1993, 143., 154.]
A fentiekből egyenesen következik az, hogy a Római egyezmény 11. cikkének megfelelő értelmezésével kell alkalmazni a gyülekezési jogra vonatkozó hazai jogszabályokat, ez tehát azt jelenti, hogy egy tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja, ezzel ellentétes jogalkalmazás alkotmányellenes helyzetet teremt és alkotmányjogi panasszal támadható. Ez javasolható minden olyan tüntetés szervezőinek, résztvevőinek, akiknek békés tüntetését pusztán a bejelentettség hiányára hivatkozással oszlatják fel.
A Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
Mivel a Római egyezmény 11. cikke a spontán, de békés tüntetés feloszlatását nem teszi lehetővé, ezért erre az egyezményi cikkre hivatkozva felvethető az is, hogy az ilyen jogalapon feloszlatás alá kerülő tüntetés résztvevői jogszerűen tagadhatják meg a rendőri intézkedésnek való engedelmességet. Amennyiben emiatt velük szemben passzív engedetlenség miatt szabálysértési eljárás indul, akkor nekik azzal lehet védekezniük, hogy egyrészt nem volt jogszerű a rendőri intézkedés, másrészt az Rtv. 19. § (1) bekezdése alapján jogszerűen tagadták meg az engedelmességet a nemzetközi egyezményben foglalt előírást megsértő rendőri intézkedéssel szemben.
Megállapítható, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 14. § (1) bekezdésének azon része nemzetközi szerződésbe ütközik, amely szerint, ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Ugyanígy a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról 15/1990. (V. 14.) BM rendelet 15. § (2) bekezdése is nemzetközi szerződésbe ütközik, amely szerint a törvénybe ütköző rendezvény a feloszlatás szempontjából egy megítélés alá esik a bejelentés nélkül tartott rendezvénnyel.

Forrás: NJA

Örülök, hogy nem Kambodzsában élek!

Vagy valamelyik hasonlóan demokratikus országban. Így szerencsére lehetőségem van élni az Alkotmány adta jogaimmal.
Ha nem itt élnék, akkor előfordulhatna, hogy miközben békés demonstrációra készülök, szétverik a fejem. Vagy lelőnek. Vagy kormányutasításra agyonver a rendőrség.
Sőt, ott akár az is előfordulhatna, hogy a rendőrség lezár egy hidat a gyalogosok elől, nehogy véletlen a járdán valaki egy árpádsávost meglobogtasson.
Szerencse, hogy én egy demokratikus országba születtem.
Köszönöm neked Rákosi elvtársGyurcsány Bácsi.

Izgatok!

1.) A Spartacus féle lázadás még nem ért véget
2.) A Dózsa György féle parasztfelkelés még nem ért véget
3.) A Thököly Imre vezette felkelés még nem ért véget
4.) A Rákóczi szabadságharc még nem ért véget
5.) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc még nem ért véget
6.) Netovább sem az első, sem a második vlágháború még nem ért véget

Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság: nem lehet oszlatni, csak mert nincs bejelentve

Bencze József országos rendőrfőkapitány múlt héten az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt emlékeztetett rá: a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság közelmúltban hozott ítélete szerint a gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti, ha arra hivatkozva oszlatnak fel egy demonstrációt, hogy az nem volt bejelentve.

Bencze József kijelentette, hogy ezt leszarja, s csakazértis feloszlatnak minden demonstrációt, amit akarnak. Vicces kis “jog”államban élünk.

Forrás: hirado.hu

Bűvös csirkecomb as.hu módra

A Bűvös szakács blogja adta a mai ebédemhez az ihletet.
Fogtam három-három db alsó, s felső csirkecombot. Nagyszemű tengeri sóval, mozsárban összezúzott kakukkfűvel és babérlevéllel, valamint 4 gerezd zúzott fokhagymával jó alaposan bedörzsöltem, majd hűtőben pihentettem 4-5 órát, közben néha jó alaposan beledörzsöltem a fűszereket.
Közben libatepertőt csináltam (tenyérnyi darabokra vágva, vízzel leöntve főzöm, míg elfő a leve, utána sütöm, míg jó színe nem lesz.)
A csirkecombokról az összes fűszert letörölgettem egy papírtörlővel, majd a már kihűlt libazsírral nyakonöntöttem, s az elektromos tűzhelyem legkisebb fokozatán kezdtem el “főzni” (ezen a fokozaton a víz nem forrna, azaz olyan 90 fokos lehetett a zsír). 2 és fél órát főtt, ekkor hagytam kihűlni a zsírban, majd betettem a hűtőbe.
Ma pedig elővettem, s 200 fokos sütőben 15 perc alatt kicsit megpirosítottam a combokat.
Hozzá krumplipürét készítettem, de nem a hagyományos módon vízben főzve, hanem szűrőn pároltam a krumplidarabokat, így sokkal intenzívebb íze lett. (Aztán persze vajat tettem bele, nem valami dehidrált növényi kutymászt).
Még a hét elején csináltam (félig-)szárított paradicsomot, azt is hozzá tálaltam. (Leforrázom a paradicsomot, hogy le lehessen húzni a bőrét, majd félbevágom, s a magokat kiszedem, s utána 80 fokos sütőben jópár órát hagyom szikkadni. Fűszerek: fokhagymakarika, csipet só, csipet cukor, csepp borecet, csepp olívaolaj, és csipet kakukkfű. A végeredményt hűtőbe tettem, olívaolajjal leöntve.)

Na, most ilyesmit ettem. Azt hiszem, tényleg van hova fejlődnie az “átlagos” magyar konyhának.

Agyvérzés

Életet menthetünk, ha idejében felismerjük az agyvérzés jeleit !
Ez a levél nem a szórakozást hivatott szolgálni, de a mondanivalója
nagyon lényeges. Ezért kérem, szánjon rá 2 percet és figyelmesen
olvassa el.
Egy fogadáson történt, hogy egy asszony tányérral a kezében
megtántorodott, majd elesett. Felsegítették kelni, majd az asszony azt
mondta, hogy minden rendben, úgy látszik, csak megbotlottam - mondta.
Nem akarta, hogy orvost hívjanak. Az est hátralévő részét jó kedvben a
társaságban folytatta tovább.

Amikor hazaértek férjével, a férj mégiscsak felhívta a mentőket. Az
asszonyt beszállították a korházba. Rövid idő elmúltával még az éjjel
az asszony agyvérzésben meghalt.
Ha ott, a szórakozás helyén, valaki ráismert volna az agyvérzés
jeleinek egyikére annak a következő 3 óra leforgása alatt életmentő
jelentősége lett volna, az egyik orvos véleménye szerint.

Alapjában, négy féle lehetőség van arra, hogy felismerjük az agyvérzés
jelét:

1. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt, hogy mosolyogjon,
2. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt arra, hogy mondjon egy
rövid mondatot, pl. Ma nagyon szép idő van.
3. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt arra, hogy emelje fel
mindkét karját a magasba.
4. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt arra, hogy öltse ki a
nyelvét.

A fentiek közül bármely elváltozás jeleit mutatja a normálistól, pl. ha
arcának egyik fele görcsösen mozdulatlan marad, vagy nem tudja
kifejezni magát egy egyszerű mondat erejéig sem, vagy ha valamelyik
kezét nem tudja felemelni feje fölé, vagy nem tudja kiölteni nyelvét,
vagy az egyszerűen csak kilóg a szájból… ez mind azt jelzi, hogy
sürgősen hívjuk a mentőket.
Ez a neurológus orvos azt is mondta, hogy ez a levél, ha eljut legalább
100 címre, szinte biztos, hogy legalább egy életet megment.
Én is beálltam a sorba, hogy eljusson többmint ezer emberhez