2006. január 31. kedd 01:23:57
“A félelmet, a gyûlöletet most rács mögé zárjuk, mert úgy akarjuk, hogy az életünkben, a jövõben ne legyen számára hely. Rács mögé zárjuk, de nem felejtjük.”
Az emberi természet gyarlósága következtében, az idõk folyása során elmúlt dolgok emlékezetének a helyére könnyen belopakodik a feledés, ezért illõ írásba foglalni azt. - Így figyelmeztet bennünket egyik királyunk már 900 esztendõvel ezelõtt.
A történelem belõlünk születik. Az általunk épített falakra írja, rajzolja, azokba vési mindazt, ami belõlünk utódainkra marad. Így épül valamennyi ház története. [...] De vannak házak, amelyeknek igazi, nagy, életünkbe szántó történelme van. Ez néha súlyos, nehezen lélegzõ, fojtogató.. [...] De eljön a nap, amikor megismerjük. Amikor megpillantjuk, amikor meglátjuk igazán. Põrén, meztelenül áll elõttünk [...] Mert a történelem olyan, mint a föld alatti folyó, ha nem ismerjük természetét, könnyen alámoshatja az életünket. [...] Ezért a múltból soha, semmit sem szabad végképp eltörölni. Minden darabja fontos. [...] Ebben az épületben hatalmas erõ van. Az áldozatok, a megalázottak, a hozzájuk tartozók, a velük együtt érzõk, a nemzet ereje. [...] Szeretnénk, ha világossá válna a gyermekeink számára, csak olyan nemzetek polgárai lehetnek szabadok, akik képesek harcolni saját emberi méltóságukért, ha kell. [...] A gonosz az elsõ pillanatban mindjárt világmegváltást ígért. De ezek a világmegváltások mindig ilyesféle házak pincéiben érnek véget. Akik vállalkoztak rá, hogy ezt megtegyék velünk, a sötét oldalon jártak. A nemzet árnyéka voltak. [...] Ez a ház [...] arra való, hogy mindig megvédje a nemzetet saját árnyékától.
[...]
Néhány perc múlva belépünk az épület kapuján. Belépünk a múltba, alámerülünk a Stix vizében. S aztán 50 év idõutazás után a XXI. századra nyíló kapun át ismét kilépünk a jövõbe.
Viszontlátásra ideát!
A fenti szöveg teljes változata itt: http://www.orbanviktor.hu/hir.php?id=969
Amit idéztem, azt az In Dextra Veritas zenekar követte el ebben a számban.
És igen, komolyan gondolom, hogy ki kéne lépnie Nemzetünknek a mocsokból, le kéne vetkőznünk az elmúlt 50 év mocskát. Akik ezért a mocsokért felelősek, azokat felelőségre kell vonni, hogy ne fordulhasson soha többé elő oly szégyen, hogy Országunkat egy pufajkás, vagy egy besúgó, vagy egy csaló, hazug kutya irányítja.