(Rém)álmok
Valamelyik éjszaka álmodtam olyat a múlt héten, hogy felébredtem, s nem is bírtam visszaaludni. Akkor el is határoztam, hogy leírom az álmom, de aztán nem volt kedvem hozzá, meg annyira valósnak tűnt, hogy biztos voltam benne, hogy másnap emlékezni fogok rá. Hát nem. Valami farkasfog, meg jetti rémlik, de ez még nem lenne elég komoly az ébrenmaradáshoz, szóval szerintem valami mást álmodtam.
Aztán a következő nap meg azt álmodtam, hogy a Suzukimmal 140-gyel leelőzök egy faszparaszt motoros rendőrt, aki egész 130-ig gyorsított, hogy ne tudjam leelőzni. Na, ez jó hülye álom volt, mert utána megállított, s megkérdezte mennyivel mentem. (Egyébként az Alkotás úton történt a dolog, ahol az álmomban volt egy kanyar, s pont ott előztem, szóval maradt rendesen gumi az aszfalton, mert 140-nél már csúszott az autó…)
Persze én azt mondtam a köcsög rendőrnek, hogy 60-nal mentem, hiszen kb. 10km/h-val mentem csak többel mint ő, mire valamit mondott arról, hogy 130-cal ment, mire én jeleztem, hogy az nem lehet, mert nem használta a megkülönböztető jelzéseit, így meg ügye max 50-nel mehet. Na ekkor ébredtem fel. Szerintem jókor, mert a többi magyarázkodás igencsak elment volna a formállogika kibontogatásába, aminek rendőrökkel szemben történő alkalmazása általában 8 napon túl gyógyul, tehát kerülendő.
Csak azért írtam le a fentieket, hogy legyen végre valami magánélet is itt. :-)
u.i.: Még mindig nem cigizem. Már néha nem is hiányzik.
u.i.2.: Márciusra tessék mindenkinek készülni! Hosszú, nagyon hosszú hétvége lesz…