Ha elnémul a város, oly magam vagyok
Beatrice : Meditáció
Ha elnémul a város, oly magam vagyok
és egyedül sokszor rámtör; a depresszió,
Ó, nem, ó én nem tudom, hogy ki vagyok
Minek születtem választ nem kapok.
Mond miért él az ember és hol van a cél?
… és tényleg van-e Isten, mely bennünk él?
Ó nem, ó én nem tudom, hogy ki vagyok
Minek születtem választ nem kapok.
És sokszor sírnom kellett, ha nem bírtam már,
a cinizmus mögé rejtem, ha valaki bánt,
Ó nem, ó nem tudom, hogy ki vagyok
Az álarc lehullt, hát itt vagyok.
Ha elnémul a város, oly magam vagyok,
és egyedül sokszor rám tör a depresszió,
egy könny lefolyik az arcomon,
ha elhagy minden; hát meghalok…
//
Fura ilyen fasz állapotban lenni, de ma ilyesmiben vagyok. Hétfőn mennék nyaralni, oszt azzal a prodddzsekktel amivel dolgozom, még nem tudtam abbafejeződni. Most bemegyek melózni szombatkor, meg meg vasárnapkor is. Meglássuk. Hétfőn én vezetek, szóval mennem kell. Annyit már elértem, hogy szóltam a csapatnak, hogy nem hajnalban indulunk, hanem csak 11-kor. Úgy tűnik, ezt tolerálták. Szóval ez azt jelenti, hogy még hétfő reggel is dolgozni fogok. Remélem a főnököm értékeli ezt. :-)))
